Szerző Téma: Zsoltárok  (Megtekintve 49461 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Zsoltárok
« Válasz #15 Dátum: 2011 Október 19, 15:05:54 »
ZSOLTÁROK  1

Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;
 Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.
 És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.
 Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, amit szétszór a szél.
 Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében.
 Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.



A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA

Zsolt. I. ZSOLTÁR
A zsidó hagyomány (a Jeruzsálemi és a Babilóniai Talmud) összeköti az első és a második zsoltárt; a másodikat az első folytatásának tartja. Ezt a hagyományt az egyházatyák egy része is követi. Nyoma van ennek az ún. D-kódexben is, mely szerint Pál apostol ApCsel 13:33-ban az első zsoltárból idéz, azonban a görög kéziratok többsége itt második zsoltárt mond. Semmiképpen sem helyes összekötni az első és a második zsoltárt; a kettő nem tartozik össze. Inkább az történhetett, hogy az első zsoltárt a Zsoltárok könyvének szerkesztője bevezetésként helyezte a gyűjtemény élére.
A zsoltárnak már az első szava, a „boldog” szó is a bölcsességirodalom jellegzetes szava. Ez a szó legtöbbször a Zsoltárok könyvében és a Példabeszédek könyvében fordul elő. A zsoltár tartalma is a bölcsességirodalomra mutat. Itt találkozunk a gonoszok és igazak szembeállításával, legtöbbször az ún. ellentétes gondolatpárhuzam formájában: a vers első sora az igaz emberről vagy annak sorsáról, a második sora a gonosz emberről vagy annak sorsáról szól (pl. Péld 10–15). Az Zsolt 1 3–3 versben állítja egymással szembe az igaz és a gonosz ember sorsát.
Zsolt. 1,1. vers.
Az 1. vers igaz ember ismertetőjegyeit tartalmazza. Párhuzamosak mind az igék (jár-áll-ül, mindhárom a jelenre is érvényes perfectummal kifejezve); mind a főnevek (bűnösök-vétkesek-csúfolódók, ill. tanács-út-szék). A bűnösök tanácsa a bűnösök gondolatait, céljait, terveit jelenti; útjuk a magatartásukat. A csúfolódók széke azt fejezi ki, hogy ezek az emberek időnként összegyűltek, és ellenségesen álltak szemben azokkal, akik ragaszkodtak az atyák tiszta hitéhez, és komolyan vették Isten törvényét. Világosan felismerhető, hogy két embercsoport áll egymással szemben: az igazak és a csúfolódók, a bűnösök. Ezek nemcsak a híveket csúfolták, hanem magát Istent is. Őt magát erőtlennek, beszédét be nem teljesülőnek tartották (Ézs 5:19; Ez 8:12; 12:21–28; Zsolt 26:4; 73:10k.). Ilyen emberekkel 1Kor 5:11; 2Kor 6:14–18 szerint sem szabad közösségben lennie a gyülekezet tagjainak.
Zsolt. 1,2. vers.
A negatív ismertetőjelek után a pozitív ismertetőjelek következnek. Az igaz ember „gyönyörködik” az Úr törvényében. Itt nem a megmerevedett törvényvallással van dolgunk; mivel a törvény még nem tehernek számít, amely ezernyi tiltással köti gúzsba az embert. A törvény örömöt ad (vö. Zsolt 19:8–11; 112:1; 119:24.77.92.143.174)! A vers második fele a kor kegyességére jellemző, szinte a kor kegyeseinek az embereszményét mutatja: az irattekercs fölé hajló, azt félhangosan olvasó embert, aki igyekszik minél többet megérteni Isten törvényéből. Nem elégszik meg azzal, hogy a kultuszban hallotta Isten törvényét. Foglalkozik vele „éjjel-nappal”; azaz állandóan (Deut 6:7; 17:19; Józs 1:8). Ezen a ponton a zsoltár túlmutat a bölcsességirodalmon, mellyel pedig formai szempontból sok szál köti össze (vö. Péld 1:7; 9:10: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme”). A zsoltáríró nem önmagából, tapasztalatából és nem emberi tanításból merít valamiféle gyakorlati és hasznos bölcsességet, hanem tanítványként figyel a magát Igéjében kijelentő Istenre. Olyan időben keletkezett ez a zsoltár, amikor a „törvény” már írott formában megvolt.
Zsolt. 1,3. vers.
A 3. vers a „folyóvíz mellé”, pontosabban az öntöző csatorna mellé ültetett fához hasonlítja az igaz embert. A hasonlat Jer 17:5–8-ból való. Ott szép ellentétpárok vannak: az átkozott férfival az áldott férfi, a pusztai cserjével a víz mellé ültetett fa, a „karjához húst tevő”, azaz a maga erejében bízó emberrel az Úrban bízó ember áll szemben. Az ellentétpárok e zsoltárban kevésbé pontosak. „Áldott” helyett itt „boldog” áll – és hiányzik az „átkozott” szó; az öntözőcsatorna mellé ültetett fával a polyva áll szemben, a tóra tanulmányozójával a csúfolódó bűnös. (Az embert gyakran hasonlították össze a fával: Jób 29:19; Zsolt 52:10; 92:13–15; Jer 11:19; Ez 17:3kk.; Mt 7:15–20). A vers vége (minden sikerül, amit tesz) már nem a fáról szól. Világosan látható, hogy az igaz ember nem a maga erejéből terem gyümölcsöket, hanem az Úr állandó segítsége által.
Zsolt. 1,4–6. vers.
A bűnösök hasonlók a polyvához, melyet elfúj a szél. Cséplés után erős széljáráskor szokták feldobni a gabonát. A súlyos magvak visszahulltak a földre, a könnyű polyvát elfújta a szél. A hasonlatot Jób 21:18; Zsolt 35:5; Ézs 17:13 is használja. Ez a vers arra mutat, hogy Isten fog ítéletet gyakorolni (vö. Mt 3:12). Megtisztítja gyülekezetét, amelyben még együtt vannak az igazak és a bűnösök. Fáj a zsoltárírónak, hogy a gyülekezet még nem „igazak gyülekezete”, hanem benne vannak a bűnösök is. Igazakat és bűnösöket nem a templom fala választja el egymástól; a fal a gyülekezeten belül húzódik! Ezen csak az Isten ítélete tud változtatni, amely napfényre hozza, kik az igazak. Az igazak „felállnak”, igazságuk nyilvánvalóvá válik; a gonoszok pedig, akik Istennel nem voltak kapcsolatban, a gyülekezet közösségében sem maradhatnak meg. Az Úr ugyanis – mondja a 6. vers – „ismeri” az igazak útját; törődik velük, közösségben van velük. A bűnösök „útja” viszont semmibe vész. A kifejezés eléggé különös. Egyesek arra gondolnak, hogy a bűnösök „útja” helyett a bűnösök „reménye” illenék a szövegbe. A bűnösök reménysége elvész (Jób 8:13; Zsolt 9:19; Péld 10:28). Bár a kifejezés így simább lenne, elveszne a szöveg egyik jellegzetessége: a két „út” szembeállítása. Az igazak „útja” az Úrral való maradandó közösség; a bűnösök „útja” pedig úgy vész semmibe, hogy ők maguk is elvesznek (Zsolt 34:22; 37:20.28.34).

Írta: Dr. Karasszon Dezső professzor
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Zsoltárok
« Válasz #16 Dátum: 2011 Október 19, 15:19:30 »
Kedves Pista Testvérem!

Idézet
A zsidó hagyomány (a Jeruzsálemi és a Babilóniai Talmud) összeköti az első és a második zsoltárt; a másodikat az első folytatásának tartja.

Kiegészítésként megemlíteném, hogy sem a magyar, sem a német zsidó Bibliában, a Tánáchaban nincs az 1. és a 2. Zsoltár összekötve, hanem különálló Zsoltárként van írva.

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Zsoltárok
« Válasz #17 Dátum: 2011 Október 19, 15:32:01 »
Kedves Pista Testvérem!

Idézet
A zsidó hagyomány (a Jeruzsálemi és a Babilóniai Talmud) összeköti az első és a második zsoltárt; a másodikat az első folytatásának tartja.

Kiegészítésként megemlíteném, hogy sem a magyar, sem a német zsidó Bibliában, a Tánáchaban nincs az 1. és a 2. Zsoltár összekötve, hanem különálló Zsoltárként van írva.

 :2smitten:



Köszönöm Kedves Elizabeth a kiegészítést valóban Semmiképpen sem helyes összekötni az első és a második zsoltárt; a kettő nem tartozik össze. , mint ahogyan írta tanulmányában a professzor úr.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Zsoltárok
« Válasz #18 Dátum: 2011 Október 19, 16:46:46 »
Habár nem kell összekötni, de itt ezen a videon minkettö Zsoltár hallaható, nekem nagyon tetszik.

1-2. Zsoltár

http://www.youtube.com/watch?v=9GyUENQUfCI#

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Zsoltárok
« Válasz #19 Dátum: 2011 Október 19, 17:18:15 »
Elzabeth Testvérem, te feltetted a videót, én akkor most hozzáteszem a 2. Zsoltárt és az elemzését.


Károli Gáspár | Zsoltárok | 2. fejezet

1 Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?
2 A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:
3 Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!
4 Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.
5 Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:
6 Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!
7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.
8 Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
9 Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.
10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne vesszetek az úton,
mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, akik ő benne bíznak!


A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA


Zsolt. II. ZSOLTÁR
A második zsoltárt ApCsel 13:33 egyik görög kézirata első zsoltárként idézi (bővebben ld. a Zsolt 1. magyarázatánál).
A 2. zsoltár ún. király-zsoltár (ld. még Zsolt 18; 20–21; 45; 72; 89; 101; 110; 132; 144). A királysággal kapcsolatban Izráelnek nem voltak ősi hagyományai. Aránylag későn, Jeruzsálemnek Dávid által történt elfoglalása után áradt be Izráel gondolkodásába az ókori keleti király-ideológia. Ennek a hatásai látszanak ebben a zsoltárban is.
Zsolt. 2,1–3. vers.
Az 1–3. versben a föld népeinek és királyainak lázadásáról van szó. Ilyen lázadások a nagy birodalmak történelmében akkor fordultak elő, amikor új király került a trónra, és a leigázott kisebb államok megpróbáltak elszakadni. A zsoltár csodálkozó kérdéssel kezdődik: Miért nyugtalankodnak a népek? Úgyis hiábavaló, amit terveznek! Hiába a harcos készülődés, a vezetők tanácskozása. A 3. vers idézi a lázadók mondását. A „kötelek”, amelyeket a lázadók el akarnak szakítani, az igához tartoznak. Erre utal a LXX is, amely a vers második felében kötél helyett igát mond. Az igát ui. kötéllel erősítették a jószág nyakára (vö. Jer 27:2). Az iga a szolgaság jelképe (Jer 27:11).
Bár Dávid és Salamon korában Izráel erős birodalom volt, Izráelnek mégsem volt olyan tapasztalata, hogy az egész föld minden országa Jeruzsálem ellen támad. A dávidi birodalom belső bajok miatt szakadt szét. Az univerzális távlat a király-ideológiához tartozik.
Zsolt. 2,4–7. vers.
A mennyben trónoló Isten nevetése erős antropomorfizmus. Azt fejezi ki, hogy az egész világ minden országának katonai ereje sem képes Istent veszélyeztetni. Ő magasan a világ és az ember felett áll, mint Úr és teremtő (Zsolt 37:13; 59:9; Ézs 18:4). Az 5. vers szerint Isten az Ige által rémületet kelt ellenségei szívében, és ez máris eldönti a harcot. A 6. v.-től kezdve maga az Úr beszél: „Én kentem fel királyomat szent hegyemen, a Sionon”. Bár itt nem a gyakoribb masah = felken ige fordul elő, mégis királlyá szentelésről van szó. A felkent király sérthetetlennek számított (1Sám 24:11; 26:11). A felkenés a Sion-hegyen történt, amely a zsoltár keletkezésének korában már az Úr szent hegyének számított. A 7. v.-ben a király jogait és kötelességeit, valamint uralkodói neveit (Ézs 9:5) tartalmazó okmányról van szó. Ilyen okmányról 2Kir 11:12-ben is olvasunk. Az okmány tartalmazza a király istenfiúságáról szóló kijelentést is: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged”. Ezt nem szó szerint kell érteni, ahogyan pl. Egyiptomban a királyt az istenség test szerint való fiának gondolták. Inkább a sumer és asszír elképzeléshez áll közel ez a vers; eszerint a király az istenség megbízottja, felhatalmazottja. A 7. vers végén levő perfectum („nemzettelek téged”) nem azt jelenti, hogy a király még meg sem született; hiszen a király már felnőtt ember, és ezek a szavak a trónra lépés alkalmával hangzottak el. A perfectum a véghezvitel perfectuma (perfectum performativum): a kimondás által lép érvénybe. Ettől kezdve a király Isten fogadott fiának számít. A háttérben a Nátán-féle jövendölés áll (2Sám 7:14; Zsolt 89:27k.).
Zsolt. 2,8–9. vers.
A királynak a trónra lépés alkalmával (és esetleg később is) módja van arra, hogy szabadon terjesztheti kéréseit az Úr elé (1Kir 3:5; Zsolt 20:5; 21:3.5). Ha pedig a király Istennek, az egész föld Urának fia, akkor örökségül az egész földet megkaphatja (Zsolt 45:6; 72:8; 110:1k.; Mt 21:38; Mk 12:6k.; Gal 4:7). A világuralmat a trónra lépés alkalmával az ókori Keleten mágikus úton, varázslattal igyekeztek elnyerni. Vasból készült buzogányt adtak az új király kezébe, és ezzel verte szét az ellenségeit ábrázoló agyagszobrocskákat, vagy az ellenségei neveivel teleírt agyagtáblákat. – Megjegyzendő még, hogy a 9. vers arámos képzésű „szétzúzod” szavát a „legeltet” szóval adja vissza a LXX, és ennek nyomán az Újszövetség is (Jel 2:27; 12:5; 19:15).
Zsolt. 2,10–12. vers.
A 10–12. versben ultimátum hangzik el. Az udvari költő felszólítja a királyokat, a föld bíráit (király és bíró egyet jelent; ld. 1Sám 8:5; Mik 4:14): térjenek észre, fogadják el a figyelmeztetést (ez az értelme a toleratív nifalnak), és hódoljanak az Úr előtt. A 11. vers második felében sérült a szöveg; helyreállításában a vers első fele segít bennünket. Már az „ujjongjatok reszketéssel” kifejezés is különös. A „csókoljátok a fiút”, pontosabban „csókoljatok egy fiút” (nincs határozott névelő) héberül lehetetlen. Az arám „bar” (héberül: bén) szó nem fiút jelent, hanem valakinek a fiát (mint pl. a német „Sohn” szó); ez magában nem állhat. Az írásmagyarázók szócserét alkalmaznak: „csókoljátok lábait reszketéssel”. Ez így jó párhuzamot képez a vers első mondatával: „Szolgáljátok az Urat félelemmel”. A legyőzött király leborult a győztes előtt, és megcsókolta lábát a hódolat jeléül (Zsolt 18:45k.; 72:7.11; Ézs 49:23). Az ultimátumban jóakarat fejeződik ki. Ha ui. a lázadók nem hódolnának meg idejében, az Úr haragja érné utol őket. Már nem sok hiányzik ennek a haragnak a kitöréséhez; kevés az idő, de most még lehet jól dönteni. Ebben az esetben, ha ui. nem lázadás céljából közelednek az Úrhoz, hanem menedéket keresnek nála, boldogok lesznek. – A zsoltár utolsó fél sora a zsoltárköltészet ismert kifejezéseit tartalmazza, és már nem a király-ideológiához tartozik. Itt fogság utáni szerkesztő fűzi hozzá hitvallását a régi király-zsoltárhoz.
Az Újszövetség jó néhányszor idézi a Zsolt 2-t. Az 1–2. verset idézi ApCsel 4:25k.; Jel 11:18; 19:19; a 7. verset Jn 1:49; ApCsel 13:33; Zsid 1:5; 5:5 (a Jézus megkeresztelkedése alkalmával elhangzott mennyei szózat nem a 2. zsoltárt idézi, hanem az Úr szolgájáról szóló Ézs 42:1-et); a 8–9. verset Zsid 1:2; Jel 2:28k.; 12:5; 19:15; a 11. verset Fil 2:11; vö. Mt 28:18. Az Újszövetség ezekben az idézetekben Jézus Krisztusról mint Isten fiáról tesz bizonyságot, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön.

Írta: Dr. Karasszon Dezső professzor
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető karola

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 471
Re:Zsoltárok
« Válasz #20 Dátum: 2011 Október 19, 18:57:27 »
Habár nem kell összekötni, de itt ezen a videon minkettö Zsoltár hallaható, nekem nagyon tetszik.

1-2. Zsoltár

http://www.youtube.com/watch?v=9GyUENQUfCI#

 :2smitten:

 :2smitten: :2smitten: :2smitten:

Nem elérhető julika

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 847
Re:Zsoltárok
« Válasz #21 Dátum: 2011 Október 20, 08:11:32 »
http://www.youtube.com/watch?v=60YpsAIr2uc#noexternalembed
103 zsoltár

Áldjad én lelkem az Urat :2smitten:
Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Zsoltárok
« Válasz #22 Dátum: 2011 Október 20, 08:20:17 »
Szerintem, ha olvassuk a 2. Zsoltárt, soha sem volt annyira aktuális mint ma. Az utolsó idökben élünk és egyre erösödik az Isten elleni lázadás.
Gondoljunk csak Izrael és Jeruzsálem felosztására, vagy a bünök legalizálására még a keresztény államokban is.

Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!

 :286:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Zsoltárok
« Válasz #23 Dátum: 2011 Október 20, 08:43:20 »
Szerintem, ha olvassuk a 2. Zsoltárt, soha sem volt annyira aktuális mint ma. Az utolsó idökben élünk és egyre erösödik az Isten elleni lázadás.
Gondoljunk csak Izrael és Jeruzsálem felosztására, vagy a bünök legalizálására még a keresztény államokban is.

Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!

 :286:

A tervezett egy óra helyett több mint két órát tárgyalt egymással a Fehér Házban az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök. A találkozó végén Barack Obama megismételte csütörtöki beszédének főbb pontjait, és felszólította Izraelt, hogy az 1967-es határokhoz való visszatéréssel tegye lehetővé a palesztin állam megalakulását. Az amerikai elnök elismerte, hogy magmaradtak a nézetkülönbségek az Egyesült Államok és Izrael között arról, hogyan lehet megteremteni a közel-keleti békét. A Hetek az izraeli miniszterelnök környezetéből úgy értesült: Benjamin Netanjahu akképp értékelte Obama beszédét, hogy olyan elfogadhatatlan feltételekre akarja rákényszeríteni Izraelt, ami a zsidó állam végzetét jelentheti
forrás: http://avelecion.wordpress.com/tag/felosztas/
Idézet a Bibliából


Új fordítás (MBT) | Jóel könyve | 4. fejezet

2 összegyűjtök minden népet. Jósáfát völgyébe vezetem őket, és ott tartok ítéletet fölöttük, amiért szétszórták a népek közé tulajdon népemet, Izráelt, és felosztották országomat.

14 Hatalmas tömeg van az ítélet völgyében, mert közel van az ÚR napja az ítélet völgyében!
15 A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket.
16 Felharsan az ÚR hangja a Sionról, mennydörög Jeruzsálemből, megrendül az ég és a föld. De népét megoltalmazza az ÚR, és Izráel fiainak erőssége lesz.

"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Zsoltárok
« Válasz #24 Dátum: 2011 Október 20, 09:20:44 »
Köszönöm, kedves Pista Testvérem.

A bűn legalizálásával kapcsolatban, pedig a következő információ:

A Gender őrület - Hangosan szünet nélkül tiltakozni!!

Jaj azoknak, akik a rosszat/gonoszt jónak mondják, és a jót rossznak; a sötétséget fénnyé és a fényt sötétséggé, a keserűt édessé az édest keserűvé teszik! Ézs. 5,20

Amiről a következőkben írok, Németországban már folyamatban van. Amint körülnéztem a magyar honlapokon, azt kellett megállapítanom, hogy ott is jelen van e fertő. Ezért szükségesnek találom, hogy olvasóimat nyíltan informáljam jelenünk és jövőnk egyik legszörnyűbb fenyegetése felől.

Mi az a Gender Mainstreaming?
Gender Mainstreaming/gender áramlat egy stratégia - egy alig átlátható fantomja a korszellemnek. Mit akar, mikor lép elő nyíltan a napvilágra? Kevesen tudják, milyen teória rejtőzik a Gender Mainstreaming mögött - mint pl. annak a tézise, hogy a férfiasság és a nőiesség kizárólag "társadalmi konstrukció". A gender-program védelmezői ezért azt állítják, nincsen természetes különbség férfi és nő között, ezért "nemiszerep" és minden, ami a nemek közötti különbségekre utal, eltörlendő. A gender-teória a nemek eltüntetése - egy kedvelt "konstrukció" érdekében - ez pedig a saját 'én'.

Ez egy kísértet ami rohamosan megy szét a világban. Alig ismerik nevét, jóllehet fölöttébb hatalmas úgyannyira, hogy nemzetközi és állami intézményeket befolyásol. Ez a kísértet a következőkön munkál: Új /gender/ embert teremteni, akinek szabadsága legyen arra, hogy saját nemét és szexuális orientáltságát megválassza, akaratlagosan eldöntse, férfi vagy nő akar-e lenni, heteroszexuális, homoszexuális, leszbis, biszexuális vagy transszexuális.
Ez a vélemény a szabadságról és szexualitásról az UN, az EU és az országok kormányai akaratából már a bölcsődétől kezdve kell hogy a gyerekeket befolyásolja.

Tovább: http://www.zsidok-keresztenyek.eu/  "Veszni hagyják legelőm nyáját!" topicban
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető karola

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 471
Re:Zsoltárok
« Válasz #25 Dátum: 2011 Október 20, 10:40:01 »
Köszönöm, kedves Pista Testvérem.

A bűn legalizálásával kapcsolatban, pedig a következő információ:

A Gender őrület - Hangosan szünet nélkül tiltakozni!!

Jaj azoknak, akik a rosszat/gonoszt jónak mondják, és a jót rossznak; a sötétséget fénnyé és a fényt sötétséggé, a keserűt édessé az édest keserűvé teszik! Ézs. 5,20

Amiről a következőkben írok, Németországban már folyamatban van. Amint körülnéztem a magyar honlapokon, azt kellett megállapítanom, hogy ott is jelen van e fertő. Ezért szükségesnek találom, hogy olvasóimat nyíltan informáljam jelenünk és jövőnk egyik legszörnyűbb fenyegetése felől.

Mi az a Gender Mainstreaming?
Gender Mainstreaming/gender áramlat egy stratégia - egy alig átlátható fantomja a korszellemnek. Mit akar, mikor lép elő nyíltan a napvilágra? Kevesen tudják, milyen teória rejtőzik a Gender Mainstreaming mögött - mint pl. annak a tézise, hogy a férfiasság és a nőiesség kizárólag "társadalmi konstrukció". A gender-program védelmezői ezért azt állítják, nincsen természetes különbség férfi és nő között, ezért "nemiszerep" és minden, ami a nemek közötti különbségekre utal, eltörlendő. A gender-teória a nemek eltüntetése - egy kedvelt "konstrukció" érdekében - ez pedig a saját 'én'.

Ez egy kísértet ami rohamosan megy szét a világban. Alig ismerik nevét, jóllehet fölöttébb hatalmas úgyannyira, hogy nemzetközi és állami intézményeket befolyásol. Ez a kísértet a következőkön munkál: Új /gender/ embert teremteni, akinek szabadsága legyen arra, hogy saját nemét és szexuális orientáltságát megválassza, akaratlagosan eldöntse, férfi vagy nő akar-e lenni, heteroszexuális, homoszexuális, leszbis, biszexuális vagy transszexuális.
Ez a vélemény a szabadságról és szexualitásról az UN, az EU és az országok kormányai akaratából már a bölcsődétől kezdve kell hogy a gyerekeket befolyásolja.

Tovább: http://www.zsidok-keresztenyek.eu/  "Veszni hagyják legelőm nyáját!" topicban

Nagyon köszönjük . :2smitten:

Nem elérhető Irma

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1935
Re:Zsoltárok
« Válasz #26 Dátum: 2011 Október 20, 13:52:00 »
116. Zsoltár
Szeretem az Úrat,
mert meghallgatja
könyörgésem szavát.
Felém forditotta fülét,
ezért őt hívom segítségül,amíg csak élek.
Körülfontak a halál kötelei,
a sírtól való rettegés fogott el engem,
nyomorúságban és bánatban vagyok.
De az Úr nevét hívom segítségül:
Ó Uram, mentsd meg életemet!

Kegyelmes és igazságos az Úr,
irgalmas a mi Istenünk.
Megőrzi az Úr az együgyűeket,
elesett vagyok, de ő megsegít.
Légy újból nyugodt, lelkem,
mert jól bánt veled az Úr!
Megmentettél engem a haláltól,
szememet a könnyhullatástól,
lábamat az elbukástól,
az Úr színe előtt járhatok
az élők földjén.
Hittem, ha így szólok is:
Igen nyomorult vagyok!
Kétségbeesésemben mondtam:
Minden ember hazug!

Mit fizessek az Úrnak
a sok jóért, amit velem tett?
A szabadulásért fölemelem a poharat,
és az Úr nevét hirdetem.
Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat,
egész népe jelenlétében.
Drágának tekinti az Úr
híveinek halálát.
Ó Uram, én a szolgád vagyok,
szolgád vagyok, szolgálód fia:
levetted rólam a bilincset.
Hálaáldozatot mutatok be neked,
és az Úr nevét hirdetem.
Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat
egész népe jelenlétében,
az Úr házának udvaraiban,
tebenned, Jeruzsálem!
Dicsérjétek az Urat!

ÁMEN!:)
„Én, én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsása jut?”

Ézsaiás könyve 51:12

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Zsoltárok
« Válasz #27 Dátum: 2011 Október 20, 15:07:30 »
Károli Gáspár  Zsoltárok  3. fejezet

1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor.
2 Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
3 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, Szela.
4 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, aki felmagasztalja az én fejemet.
5 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. Szela.
6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
7 Nem félek sok ezernyi néptől sem, amely köröskörül felállott ellenem.
8 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arcul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
9 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. Szela.


A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA

Zsolt. III. ZSOLTÁR
Zsolt. 3,1a. vers.
Ld. a bevezetés 2., 3. és 7. pontja alatt.
Zsolt. 3,1b–3. vers.
A zsoltár címfelirata a 2Sám 15–18 részekben leírt történetre céloz. Bizonyára azért hozták kapcsolatba Dávid történetét ezzel a zsoltárral, mert a 2., 3. és 7. v. sok ellenségről beszél. Azonban ez nem elég ok arra, hogy Dávidot tartsuk a zsoltár szerzőjének, vagy a király-zsoltárok közé soroljuk a 3. zsoltárt. Inkább egyéni panaszéneknek tartjuk; az ilyen énekek szerzői máskor is szoktak sok ellenségük miatt panaszkodni (Zsolt 25:19; 31:14; 38:20; 69:5; 119:157). Ide illik az ellenfelek szavainak az idézése is: Nincs számára segítség Istennél (3b). Így beszélnek a bajban levő ember látogatói, ismerősei.
Zsolt. 3,4–7. vers.
Ezekben a versekben az egyéni panaszénekek gyakori alkotórésze, az ún. bizalom-motívum olvasható. A zsoltáríró az Urat olyan pajzsnak nevezi, mely mindenfelől véd. A 4b-ben nem is csupán szabadításról van szó, hanem a fej felemeléséről, a megtépázott ember tekintélyének, méltóságának a helyreállításáról (Jób 19:9). Ez nem emberi erőből megy végbe, hanem imameghallgatás következménye: a szenvedő ember „kiáltott”, az Úr pedig meghallgatta „szent hegyéről”, Jeruzsálemből (Zsolt 2:6; 15:1; 43:3; 99:9). A salamoni templom már áll! Egyúttal az Ószövetség esztétikájának egyik alapgondolata is kifejeződik itt: az az ember, akin Isten jótetszése nyugszik, és aki felemelheti fejét és örvendezhet, szép is (Zsolt 27:6; 34:6; 52:10; 92:11–16).
A 6–7. versnél az írásmagyarázók egy része az ún. incubatiora gondol. Szokás volt az ókori Keleten az, hogy a bajban levő ember a templom egyik kamrájában töltötte az éjszakát, reggel pedig áldozatot mutatott be, így kérve Isten segítségét (vö. Zsolt 5:4). A templom menedékhely az üldözött hívek számára. Az Úr jelenlétében (= az Ő szárnyainak árnyékában) védelmet találnak (Zsolt 17:8; 27:5k.; 57:2; 63:8). Ezért a zsoltáríró nem fél az őt körülvevő sok ellenségtől (Zsolt 27:3; 56:5.12; 118:6).
Zsolt. 3,8–9. vers.
A zsoltár záradéka könyörgés az Úr segítségéért. De ezt a könyörgést is átjárja a zsoltár középső részében is meglevő bizalom-motívum. „Arcul verted minden ellenségemet, kitörted a bűnösök fogait” – mondja perfectumokban a zsoltáríró, és a perfectum itt bizalmat fejez ki (ún. perfectum confidentiae). Az ellenséget vadállat képében ábrázolja a zsoltáríró (Zsolt 7:3; 10:9k.; 22:13k.; 27:2). Az Úr azonban ártalmatlanná tette hívének ellenségeit: összetörte a fogaikat. A 9. vers a panaszénekekben ismert módon az egyénnek szóló segítséget a népre is kiterjeszti: a vers második fele a népre kér áldást az Úrtól. Ez az áldás nemcsak a természeti javak bőségében áll (Zsolt 29:11; 129:8), hanem hozzátartozik a szabadítás is.
Olyan nagy mértékben találunk itt bizalom-motívumokat, hogy ezt a zsoltárt nemcsak egyéni panaszéneknek lehet tartani, hanem bizalom-zsoltárnak is. Király-zsoltárnak semmiképpen; hiszen a királyt ellenséges nép vagy hadsereg fenyegeti, nem pedig ismerőseinek bántó beszéde. Miközben a zsoltáríró a saját „dicsőségének” helyreállítását kéri, ezeknek a bántó beszédeknek a megszüntetését is várja (Zsolt 57:5; 58:7; 59:8).

Írta: Dr. Karasszon Dezső professzor

"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Zsoltárok
« Válasz #28 Dátum: 2011 Október 20, 15:20:32 »
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Zsoltárok
« Válasz #29 Dátum: 2011 Október 20, 15:20:42 »
A zsoltárok soraiban található szela szó magyarázata

Szela. Ez a szó nem a címfeliratokban található, hanem a zsoltárok belsejében. A Zsoltárok könyve héber szövegében 71-szer, a LXX szövegében 92-szer fordul elő. Jelentése a mai napig is vitatott:
a) A LXX a diapszalma = közjáték szóval adja vissza. Ez arra mutat, hogy a zsoltár előadását megszakították, és megszólaltak a templomi hangszerek.
b) Régi zsidó hagyomány, Aquila és Hieronymus az aei = semper = mindig szóval fordítja.
c) Megkísérelték a szela szót a szálal = utat feltölt, felemel szóból származtatni. Feltételezik, hogy a szela szó a hang felemelését, a zeneszerszámok hangosabb játékát, esetleg a tekintet felemelését jelentette.
d) Mások szerint a szalah-szala’ igéből kell kiindulni, amelynek jelentése: megfordul, meghajol. Ez kétféle értelmezésre ad módot. Van, aki a szele szót ismétlés jelének tartja, hasonlóan a zenei da capo-hoz. Más értelmezés szerint a szela szónál a hívek meghajoltak, imádkozás céljából leborultak. Erre már a sumerok és akkádok kultuszában is volt példa.

forrás: A ZSOLTÁROK KÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA


"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12