Testünk rabjai

Testünk rabjai

Az igét olvasva lépten-nyomon találkozhatunk azzal az üzenettel, miszerint a testünk akadálya lehet a lelki fejlődésünknek, és ezzel egyetemben az Istennel való kapcsolatunknak is. A testünk elleni harcra szólít fel minket az ige, ezt a harcot pedig nem kerülhetik el azok, akik komolyan gondolják Jézus, azaz az Ige követését.

Galátzia levél 5,16-18
„Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.”

Mit jelent az, hogy ha lélektől vagyunk vezetve, akkor nem vagyunk a törvény alatt? Nem azt jelenti, amit a legtöbben gondolnak felőle. Ugyanis könnyelműen úgy fogják fel, hogy ők mivel minden bizonnyal lélek szerint járnak, ezért nem vonatkoznak rájuk Istennek a törvényei. Pedig valójában úgy van, hogy akik valósággal lélek szerint járnak, azok betartják Istennek a parancsolatait, és ezért nem kerülnek a törvény alá. Merthogy a „törvény alá” azok kerülnek, akik törvénytelenül élnek. Akik pedig a törvény szerint élnek, azok betöltik a törvényt, mint ahogyan Jézus is tette:

Máté evangéliuma 5,17
„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.”

Betölteni a próféciákat, betölteni Istennek a parancsolatait. Nem azért töltötte be Jézus az Atya parancsolatait, hogy nekünk már ne kelljen! A törvény betöltése által vált élő úttá Jézus (mivel nem találtatott benne bűn, ezáltal legyőzte a halált), és akik ezen az úton akarnak járni, azoknak is meg kell tartaniuk a törvényeket:

Jelenések könyve 22,12-14
„És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, az első és utolsó. Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.”

Láthatjuk, hogy a fizetség a cselekedeteink szerint lesz, majd azt is olvastuk, hogy akik megtartják a parancsolatokat, azoknak lesz joguk enni az életnek fájáról. Mégis azt mondják sokan, hogy nem fontosak a cselekedetek, és Isten törvényeinek megtartása. Olvassuk el újra a nyitó igénket:

Galátzia levél 5,16-18
„Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.”

Elég határozott felszólítás, miszerint a testünk kívánságait ne vigyük véghez, azaz ne teljesítsük azokat. Mik ezek a kívánságok? Nyílván nem a test szükségletei, úgymint az evés, ivás, alvás, hanem azok a kívánságok, amelyek elveszik a figyelmet a lelkünkről, vagy egyenesen pusztítja azt! Úgy van ez, mint egyéb más dolgokkal is, vagyis amelyikkel több időt töltünk, az lesz fontosabb, amelyiket jobban tápláljuk, az lesz az erősebb.

1Péter levele 4,1-2
„Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki testileg szenved, megszűnik a bűntől, Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt.”

Testileg szenvedni? Nem tűnik bíztatónak igaz? Pedig Péter bíztatásnak is szánta. A maiak többsége nem is tudja elfogadni. Helyette azt tanítják, hogy Isten nem akarja, hogy szenvedj, nem akarja, hogy beteg legyél, nem akarja, hogy bármiben is szenvedjél. Pedig az ige nem ezt tanítja! Jézus tanítása is radikális a testi bűnökkel kapcsolatban, ezt próbálják ellelkiesíteni, pedig szó szerint kellene érteni:

Máté evangéliuma 5,29-30
„Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.”

Egy lelkipásztor egyszer úgy tanított erről, hogy minden bizonyára nem szó szerint kell érteni, mert akkor teli lenne a világ amputált keresztényekkel. Pedig a valóság az, hogy így pedig teli van a világ bűnben élő keresztényekkel, akik nem veszik komolyan Istent, és a bűntől való tartózkodást sem tekintik égetően fontosnak, pedig égető lesz annak a következménye… Olvassunk még Pétertől:

1Péter levele 2,11
„Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek;”

Akiket a testi kívánságok irányítanak, azok nincsenek újjászületve. Hiszen a testi kívánságokat és azoknak a gyümölcseit nem lehet összeegyeztetni azokkal a gyümölcsökkel, amelyeket teremnie kell egy hívőnek. A testi ember mindig önmagára mutat, önmagát ajánlja, magának akar jót, míg aki a lélektől született, az nem önmagára hívja fel a figyelmet:

János evangéliuma 3,1-8
„Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született.”

Aki a lélektől született, az olyan, mint a szél!

Zsoltárok 104,4
„Aki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.”

Ahogyan olvastuk Jézus szavaiban:

„A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született.”

Nem látod, hogy honnan jön és hová megy! Ha le kellene rajzolnod a szelet, mit rajzolnál? A szélnek nincs alakja, csak a munkáját rajzolhatjuk le, úgymint: düledező fákat, felkavart port. Épp ehhez hasonlóan kell nekünk is munkálkodnunk, azaz gyümölcsöt teremnünk az Istennek, nem magunkra hívva a figyelmet, hanem csakis Istennek adni a dicsőséget. Elvégre erre lettünk teremtve:

Efézusi levél 2,10
„Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.”

A testünk pedig ne legyen a gyümölcstermésünk akadálya. Ezért kell Jézusban lennünk, hogy többé ne mi éljünk, hanem Ő éljen mibennünk:

Római levél 13,13-14
„Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben: Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.”

Még egy kicsit vissza a szélhez. Akárcsak Jeremiás, akinek megmondatott:

Jeremiás könyve 1,10
„Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!”

Akárcsak a szél! A szél pusztít, de életet is ad.

{flike}

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Nyomtatás