Mt 24,27

Mt 24,27

Ezidőtájt sokan-sokféleképpen beszélnek az Úr visszajöveteléről, az egyház elragadtatásáról. Felekezetektől függetlenül, tíz hívőből kilenc alig várja a napot az órát, amikor is a testi gondok-problémák megszűnnek, a világ fenyegetései érdektelenné és értelmetlenné lesznek Isten kegyelméből. Az Úr visszajövetelét már a korai Messiáshívők és a Keresztények is nap-mint nap várták. Sajnos alig akadnak azok közül, akik óvatosak a várakozásban, akik felismerték hogy az Úr napja nem csak öröm, hanem sokak számára velőtrázó "fricska" is lesz... Ámos Próféta könyvében olvassuk az egyik ilyen figyelmeztetést:

Ámos 5,18-24
„Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság. Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg. Nem sötétség lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz. Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben. Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá se tekintek. Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom. Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak.”

Csupán a félreértés eloszlatásául, felhívnám a figyelmet arra a tényre, hogy Ámos szösszenete, NEM A HITETLENEKNEK szól!!! Hiszen ezzel kezdi:

Ámos 5,18
„Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság.”

Az Úr napját nem a világiak- a hitetlenek várják, hanem azok, akik Isten gyermekeinek vallják magukat! Ézsaiás sem marad el a figyelmeztetéssel:

Ésa 56,10-12
„Őrállói vakok mindnyájan, mitsem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni; álmodók, heverők, szunnyadni szeretők! És ez ebek telhetetlenek, nem tudnak megelégedni, pásztorok ők, a kik nem tudnak vigyázni; mindnyájan a magok útára tértek, kiki nyeresége után, mind együtt! Jertek, hadd hozzak bort, és igyunk részegítő italt! és legyen a holnap olyan, mint a ma, nagy és dicső felettébb!”

Gondolom most sokan mondják: Nem erről szól az Ige... A válaszom pedig: DE! Nézzük csak meg mivel folytatja Ézsaiás:

Ésaiás próféta könyve 57,1-2
„Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz; Bemegy békességbe, nyugosznak ágyaikon, a kik egyenes útaikon járának.”

Ám most, ugorjunk egy nagyot térben és időben, és hallgassuk Jézust e dologban megnyilvánulni:

Mt.24,37-39
„A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne. És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.”

És a lényeg:

„És nem vesznek vala észre semmit...” Miért? Mert elfoglalják magukat a világi dolgokkal, leköti figyelmüket a világ átverése! Öröm-bánat-munka-kísértés-anyagi gondok... Mindezekről bár tudjuk: csupán illúziók, mégis annyi de annyi Testvér a fogságába esik. Jézus ezt már az előzőkben is jelezte, ezen bukást már előbb is felvázolta:

Mt.13,22
„A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem.”

A Gyümölcstelenség nem jó állapot! Erről az állapotról is van példa előttünk a Szentírásban:

Mt.11,13-14
„És meglátván messziről egy fügefát, a mely leveles vala, odaméne, ha talán találna valamit rajta: de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála; mert nem vala fügeérésnek ideje. Akkor felelvén Jézus, monda a fügefának: Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki. És hallák az ő tanítványai.”

A fügefa azt mutatta, hogy gyümölcsökben gazdag, ám amikor az Úr megvizsgálta,nem talált rajta mégsem gyümölcsöt... Az eset hasonlatos azokhoz a hívőkhöz,akik hirdetik magukról hogy hívők, vették a Szent szellem zálogát,de a vizsgálatkor kiderül: GYÜMÖLCSTELENEK!!! Mert ebben a dologban észnél kell lenni. Először is: Jézus világosan kijelenti: A saját szánkból leszünk megítélve!

(1)
Mt 12,36
„De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.”

(2)
Jn 9,41
„Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.”

És az is tudvalevő:

2Kor 5,10
„Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.”

Talán ezekre is gondolt Pál, amikor óvatosságra inti a hívőket, amikor azt írja:

1Kor 10,12
„Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék...”

Felhívnám a figyelmet a mondat első részére: „azért aki azt hiszi(!!!) hogy áll...”

Ha már itt vagyunk, nézzünk egy újabb"példázatot" Jézustól: (azért tettem idézőjelbe a példázat szót, mert ezek nem is annyira példázatok, mint próféciák.)

Máté 24,48-51
„Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene: Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás...”

Azért ez a részegeskedés is állandóan visszatérő téma... Mert lássuk csak Ézsaiás próféciáit:

Ésa 28,5-9
„Ama napon a seregek Ura lesz ékes koronája és dicsőséges koszorúja népe maradékának; És ítéletnek lelke annak, a ki az ítélőszékben ül, és erősség azoknak, a kik visszanyomják a kapuig az ellenséget. De ezek is tántorognak a bor miatt, és szédülnek a részegítő italtól: pap és próféta tántorog részegítő ital miatt, a bor elnyelte őket, szédülnek a részegítő ital miatt, tántorognak a jövendőlátásban, és inognak az ítéletmondásban; Mert minden asztal telve undok okádással, úgy hogy hely sincs a nélkül. Kit tanít tudományra? A tanítást kivel érteti meg? A tejtől elszakasztottakkal-é és a csecstől elválasztottakkal-é?”

Ebben a próféciában is a Hívőkről szól, hiszen láthatjuk: "Népe maradéka"... és ismét: "Visszanyomják a kapuig az ellenséget". Akik visszanyomják az ellenséget jelzi a hívőket, hiszen a szitrá áchrá (a másik oldal) épp azért nem teljesülhet még ki, mert a hívők közösségének-az Egyháznak adatott Szentszellem még itt van! De hamár Szentlélek... Tudjuk-e, hogy az Apcsel. 2 előtti időben, nem teljesedett be a Joél 2,28-32-es prófécia?! A Szentszellem csak az óta töltetett ki ránk. Az előbbieknek nem adatott meg ez a kegyelem. Minket azonban az Ő nagy kegyelméből az Örökkévaló megajándékozott a Szentlélekkel, aki tanít,vigasztal és elvezet minden igazságra! (Jn.14; Jn 16.) A Szentlélek tanítása-vezetése-vigasztalása folyományaként, a mi dolgunk sokkalta egyszerűbb lehet (-ne), mint az elődeinknek volt... Ám tudjuk azt is:

Luk 12,48
„...És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.”

Tehát minden bizonnyal kijelenthetjük: Megrészegedni, nem csak bortól lehet, hanem a világi dolgoktól is! Mert e tekintetben nincsen különbség, hogy valakit az öröm és boldogság részegít meg, vagy a gondok és a problémák... A Szentírás bizonysága szerint ugyan az a sorsa mindkettőnek! Akik pedig megrészegedtek, azok bizony le fogják késni a csatlakozást... Hiába a várakozás, ha az előkészület elmarad!!! Az elragadtatás pedig egy pillanatban fog megtörténni! Erről beszél Jézus is, de ezt fejtegeti Pál is:

Mt.24,40-42
„Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.”

I.Kor.15,50-56
„Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra. Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény.”

És ismét:

IThessz.4,15-18
„Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.”

A beálló elváltozás tehát egy pillanat alatt megy végbe! Az azt követő felvitel is hirtelen történik majd, hisz a mellettünk állók azt sem veszik észre hogy eltűntünk... Aki akkor kezd „olajért” rohangálni, az kívül marad!!! (Mt.25,1-13.) MEGÉRNÉ?

{flike}














Nyomtatás