Iga

Tanulmányok Találatok: 1923

Iga

1János levele 3,7-8
„Fiacskáim! senki el ne hitessen benneteket: aki az igazságot cselekszi, igaz az, amiként Ő is igaz: Aki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.”

János tehát közli a tényt, miszerint a cselekedetek által láthatjuk meg, hogy kinek a szolgái vagyunk. Fel is hívja a figyelmünket:

„Fiacskáim! senki el ne hitessen benneteket…”

Nyílván ezt azért mondta, mert már akkor felütötte a fejét az a gondolkozásmód, miszerint nem a cselekedeteink határozzák meg a hovatartozásunkat. A mai korra ez már igen széles körben elfogadottá vált, egykor én is ennek követője és hirdetője voltam, de akkor a saját gondolkozásmódom által alakítottam ki az Istenképet, viszont mára már az Isten igéje által formálódik bennem Istenről a kép, és hatalmas kontraszt van a kettő között. Tehát ahogyan János felhívta az akkoriak figyelmét, még inkább a mostaniak figyelmét; hogy senki el ne hitessen minket, ugyanis a cselekedeteink által látszik meg, hogy kinek a gyermekei vagyunk.

Mint ahogyan a fáknak is, azonképpen nekünk is meg van a célunk és egyben a sorsunk. Némely fa nem terem gyümölcsöt, más fák viszont teremnek, az előbbiek kivágatnak és tűzre vettetnek, az utóbbiak viszont gondozásban részesülnek, mert megbecsültek a gyümölcseik miatt. Istennek terve van az emberrel. Ez a földi élet adatott arra, hogy döntsünk mellette, vagy ellene. Cselekszünk az Ő akarata szerint, vagy sem? Ha mi igazán szeretjük Istent, akkor ez nem kérdés.

János evangéliuma 14,15
„Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.”

A közfelkiáltás az, hogy lehetetlen megtartani mindazt, amit Isten kér tőlünk. De csakugyan? Kér tőlünk olyat Isten, amit lehetetlen lenne megtenni?

5Mózes 30,10-14
„Hogyha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván az ő parancsolatait és rendeléseit, amelyek meg vannak írva e törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez. Mert e parancsolat, amelyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled. Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt.

Melyik az a bűn, amin Jézussal nem tudunk fölülkerekedni? Melyik az a bűn, amire azt mondhatjuk, hogy: Jézus nem adott erőt a legyőzésére? Mennyire esztelenség ez! Mégis ezeket mondják azok, akik nem hisznek abban, hogy lehet úgy élni, ahogyan Jézus kérte tőlünk. János pedig mit mond ezekről a parancsolatokról?

1János levele 5,3
„Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.

Tehát áll itt két vélemény, egyik Jánosé, aki azt mondta, hogy Jézus parancsolatai nem nehezek, a másik pedig e nemzedék véleménye és hite: lehetetlen így élni!

Én Jánosra szavazok, még akkor is, ha milliárdnyi követője van a másik oldalnak. Ráadásul János ezt első kézből tudta Jézustól (mivel egy volt a 12 közül), továbbá Jézustól is olvashatjuk ugyanezt:

Máté evangéliuma 11,28-30
„Jőjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.

Van itt még egy érdekesség, gondolok itt arra, hogy Jézus egyértelműen beszél egy igáról, amit fel kell vennünk, szemben azon véleménnyel, miszerint nekünk nem kell semmit sem tennünk. Van tehát egy iga, amit magunkra kell vennünk, egy teher, amely nem nehéz, de szükséges viselni.

Lássunk olyan terhet, amely nemhogy nem könnyű, hanem egyenesen elhordozhatatlan:

Máté evangéliuma 23,1-4
„Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak, Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért amit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik. Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.”

Hogy vált ez elhordozhatatlanná? Úgy, hogy emberek parancsolatainak a megtartását követelték, és azért vált ez elhordozhatatlanná, mert összeegyeztethetetlen az emberi parancsolatok, és az Istennek a parancsolatai, nem lehet mind a kettőnek eleget tenni:

Máté evangéliuma 15,1-9
„Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván: Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak. Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által? Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: Aki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon. Ti pedig ezt mondjátok: Aki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, amivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját. És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által. Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván: Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai.”

Továbbá Ézsaiásnál olvashatunk egy Messiási próféciáról, hogy Jézus ezt az elhordozhatatlan teher alatt levőket megszabadítja, azaz összetöri az emberek által mesterkélt igát:

Ézsaiás könyve 9,1-7
„De nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát. A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök! Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak. Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján; Mert a vitézek harci saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen; Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének! Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!”

Jézus felszabadította a követőit az emberi rendelkezésektől, ily módon törte össze az igát, majd ahogyan olvastuk is előzőleg a Máté evangéliumában, kérte, hogy menjenek hozzá, és vegyék magukra az Ő igáját. Nem lehet emberek parancsolatait és Isten parancsolatait egyaránt betölteni, hiszen a kettő üti egymást, választani kell tehát, hogy kit akarunk szolgálni! 

Galátzia levél 1,10
„Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.”

{flike}

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyomtatás