Kik vagyunk? Mi a célunk?

Megannyi keresztyén felekezetekből kovácsolt össze minket az Úr. Számunkra életbevágóan fontos az Isten igéje, és csakis ez által válhat valóra az igazi szeretet és az igazi egység. Megtalálhatsz bármikor minket a Fórumon írásban, hang általi beszélgetésekben a szerdai és a szombati közösségi összejöveteleken a Skype-on. Személyesen pedig a fórumozók találkozóján! Csatlakozz Te is a családias testvéri közösségünkhöz! Célunk Krisztus egyházának helyreállítása. Lerombolni a felekezetek közötti falakat, eltörölni az ellenségeskedést és helyreállítani a közös célt. Sokan többféle elhívást kaptunk erre különböző szolgálatokban. A cél a valódi ellenség ellen harcolni és nem a megváltott testvéreink ellen. Ideje mindenkinek felismernie, hogy az Isten igéje örök, és ez az a kőszikla, amelyre építkezve megmenekülhetünk. Éppen ezért az Isten igéjét kell olvasnunk, megélnünk és azt hirdetnünk. Megannyi felekezet és megannyi Jézus, és e zavarodott korban csakis Isten igéje lehet a segítségünkre ahhoz, hogy valós Istenképünk legyen az Atyáról, és a Fiáról, Jézusról.
 

A paráznaság

Jeremiás könyve 3,1-25
„Nos hát! Ha elbocsátja valaki az ő feleségét, és ez eltávozik tőle és más férfiúé lesz: vajjon visszamehet-é még a férfi ő hozzá? Nem lenne-é az a föld fertelmesen megfertőztetve? Te pedig sok szeretővel paráználkodtál, és visszajönnél hozzám? mondja az Úr. Emeld fel szemeidet a magaslatokra, és lásd meg: hol nem szeplősítettek meg téged? Az útakon vártál reájok, mint az arab a pusztában, és megfertőztetted a földet paráznaságaiddal és gonoszságoddal. Noha megvonattak a korai záporok, és késői eső sem volt: mégis parázna asszony homlokúvá lettél, szégyenkezni nem akartál. Nemde mostantól így kiáltasz nékem: Atyám! Ifjúságomnak te vagy vezére. Mindörökké haragszik-é, mindvégig bosszankodik-é? Ímé, ezt mondod, de cselekszed a gonoszságokat, a mint tőled telik. És monda az Úr nékem Jósiás király napjaiban: Láttad-é, a mit az elpártolt Izráel cselekedett? Elment ő minden magas hegyre és minden zöldelő fa alá, és ott paráználkodott. És mondám, miután mindezt megcselekedte: Térj vissza hozzám! de nem tért vissza. És látta ezt az ő hitszegő húga, a Júda. És láttam, hogy mindamellett is, hogy elbocsátottam az elpártolt parázna Izráelt, és adtam néki elválásról való levelet: nem félt a hitszegő Júda, az ő húga, hanem elment, és ő is paráználkodott. És lőn, hogy az ő paráznaságának hírével megfertőztette a földet; mert kővel és fával paráználkodott. És mindez után sem tért vissza hozzám az ő hitszegő húga, a Júda, az ő szíve teljességével, hanem csak képmutatással, azt mondja az Úr. És monda nékem az Úr: Igazabb lelkű az elpártolt Izráel, mint a hitszegő Júda. Menj el, és kiáltsd e szókat észak felé, és mondjad: Térj vissza, elpártolt Izráel, ezt mondja az Úr, és nem bocsátom reátok haragomat, mert kegyelmes vagyok én, ezt mondja az Úr, nem haragszom mindörökké. Csakhogy ismerd el a te hamisságodat, hogy hűtelenné lettél az Úrhoz, a te Istenedhez, és szertefutottál útaidon az idegenekhez mindenféle zöldelő fa alá, és az én szómra nem hallgattatok, ezt mondja az Úr. Térjetek meg, szófogadatlan fiak, azt mondja az Úr, mert én férjetekké lettem néktek, és magamhoz veszlek titeket, egyet egy városból, kettőt egy nemzetségből, és beviszlek titeket Sionba. És adok néktek szívem szerint való pásztorokat, és legeltetnek tudománynyal és értelemmel. És ha majd megsokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban, azt mondja az Úr, nem mondják többé: Az Úr szövetségének ládája! Szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, és nem készítik meg újra. Abban az időben Jeruzsálemet hívják majd az Úr királyiszékének, és minden nemzet oda gyülekezik az Úr nevéért Jeruzsálembe, és nem követik többé gonosz szívöknek makacsságát. Azokban a napokban a Júda háza Izráel házával fog járni, és együtt mennek be az északi földről abba a földbe, a melyet örökségül adtam a ti atyáitoknak. Azt mondám ugyanis magamban: Miképen tegyelek téged a fiak közé, és adjam néked a kivánatos földet, a pogányok seregének drága örökségét? És azt végezém: Hívj engem atyámnak, és ne pártolj el tőlem! Mindamellett a mint hitszegővé lesz az asszony az ő társa iránt: úgy lettetek hitszegőkké irántam, Izráel háza, azt mondja az Úr. Szó hallatszik a magaslatokon, Izráel fiainak esdeklő sírása, mert elfordították útjokat, elfelejtkeztek az Úrról, az ő Istenökről. Térjetek vissza, szófogadatlan fiak, és meggyógyítom a ti elpártolástokat! Ímé, mi hozzád járulunk, mert te vagy az Úr, a mi Istenünk! Bizony hiábavaló a halmokról, a hegyekről való zajongás; bizony az Úrban, a mi Istenünkben van Izráel megmaradása! És ez a gyalázatosság emésztette a mi atyáink szerzeményét gyermekségünk óta: juhaikat, szarvasmarháikat, fiaikat és leányaikat! Gyalázatunkban heverünk, és elborít minket a mi szégyenünk; mert vétkeztünk az Úr ellen, a mi Istenünk ellen: mi és a mi atyáink gyermekségünk óta mind e mai napig, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.”
 

Áldott testvérek, nem butaság azt gondolni, hogy a paráznaság a legősibb mesterség, ha ugyan nevezhető ez mesterségnek. Ám fontos tisztázni azt, hogy a Szenttan mit nevez paráznaságnak. Nos, a paráznaság elsősorban az Istentől való függés felszámolását jelenti, mert tudjuk előbb a láthatatlan és majd csak abból a látható! A paráznaság, mint lelki bűn, nevezhető még: hitszegésnek, árulásnak, és végső soron szövetségszegésnek is. Ez a bűn, minden tekintetben a szívben kezdődik, tehát láthatatlan, azaz lelki. Meg van írva: 

Zsidó levél 11,1-3
„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő...”
 

És ez mindenre is igaz, így a bűnök aratására is. Pál is utal erre: 

Galátzia levél 6, 7-8
„Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.”
 

És mint, ahogy mindenre is igaz állítások ezek, így a paráznaságra is. A prófétánál meg van írva: 

Hóseás könyve 4,1-14
„Halljátok meg az Úrnak beszédét Izráel fiai, mert pere van az Úrnak a földnek lakóival, mert nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek ismerete a földön. Hamisan esküsznek és hazudnak és gyilkolnak és lopnak és paráználkodnak, betörnek és egyik vér a másikat éri. Azért búsul a föld és elerőtlenül minden, a mi azon lakik, a mező vada és az ég madara egyaránt, bizony a tenger halai is elveszíttetnek. Mindazáltal senki se perlekedjék, és senki se feddőzzék! hiszen a te néped olyan, mint azok, a kik a pappal czivódnak. De elesel nappal, és elesik veled a próféta is éjjel; anyádat is elveszítem. Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról. Mennél számosabbak lettek, annál inkább vétkeztek ellenem; de gyalázatra fordítom dicsőségöket! Népem vétkéből élősködnek ők és bűneik után áhítozik lelkök. De úgy jár a pap is, mint a nép; megbüntetem őket az ő útaikért, és megfizetek néki cselekedeteiért. Esznek majd, de meg nem elégesznek; fajtalankodnak, de nem szaporodnak, mert megszüntek az Úrra vigyázni. Paráznaság, bor és must elveszi az észt! Népem az ő bálványát kérdezi, és az ő pálczája mond néki jövendőt; mert a fajtalanság lelke megtéveszt, és paráználkodnak az ő Istenök megett. A hegyek tetején áldoznak és a halmokon füstölnek: a cserfa, a nyárfa és a tölgyfa alatt, mert kedves annak az árnyéka. Ezért paráználkodnak a ti leányaitok, és házasságtörők a ti menyeitek. Nem büntetem meg leányaitokat, hogy paráználkodnak, menyeiteket sem, hogy házasságtörők, mert ők magok is félremennek a paráznákkal és áldoznak a kurvákkal. De az értelmetlen nép elbukik...”
 

Azaz a lélekben az Isten ellen elkövetett paráznaság, mint hűtlenség, szövetségszegés manifesztálódik testi viszonylatban is. Köttetett egy szövetség (esküvő) az Isten és Ábrahám között, és az Isteni ígéretek pedig Ábrahám magvának adattak. Tehát ebbe a szövetségkötésbe, az Ábrahám leszármazottai kerülhetnek be. De kik az Ábrahám fiai? Voltak egykor (talán még ma is sokan) akik úgy gondolták/gondolják, hogy a származási vonal a döntő. 

Máté evangéliuma 3,1-9
„Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, a ki prédikál vala Júdea pusztájában. És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa. Mert ez az, a kiről Ésaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit. Ennek a Jánosnak a ruhája pedig teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz. Ekkor kiméne ő hozzá Jeruzsálem és az egész Júdea és a Jordánnak egész környéke. És megkeresztelkednek vala ő általa a Jordán vizében, vallást tevén az ő bűneikről. Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nékik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket. És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.”
 

Rendkívül fontos tisztán látnunk azt, hogy kiket tekint az Isten Ábrahám fiainak, és azt is fontos megértenünk, hogy Isten nem a test szerint ítél e kérdésben, hanem lélek szerint! Hiszen Ábrahámnak két fia volt, az első test szerint született, de ő nem örökölhette az elsőszülöttséget! Tehát nem a testi származás dönt ebben a kérdésben, hanem az ígéret, azaz a lelki! A Szentírásban a válasz arra a kérdésre, hogy kik tekintetnek Ábrahám fiainak: 

1Mózes 18,17-19
„És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok? Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.”
 

Tehát Ábrahám fiai azok, akik követik Ábrahám hitét! Azaz, Ábrahámhoz hasonlóan követik Istent teljes engedelemben! Hiszen a szövetségkötés is ezt mutatja: 

1Mózes 15,1-21
„E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges. És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer? És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm. És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd. És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Így lészen a te magod. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul. És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl. És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt? És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat. Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé. És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat. És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá. És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig. De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal. Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben. Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be. És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között. E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig. A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat. A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat. Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.”
 

Tehát a fontos momentum: 

„És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.” 

Nem Ábrahám ment át Istennel a felvagdalt húsdarabok (tetemek) között, hanem? Nos, ez azt jelenti, hogy azt a valakit kell követnünk hűségben, engedelemben, aki átment értünk. Pont, mint Ábrahám! Ehhez azonban kell, hogy tudjuk mi is, hogy mit vár tőlünk az Isten, hiszen csak úgy tudunk engedelmesek lenni. Nos, ezért kérte az Isten népe, az igét, mely egykor vezette az első emberpárt, akik azonban hűtlenekké lettek a test miatt. Majd vezette Ábrahámot, aki viszont hű maradt a vezetéshez, az igéhez, és már tudjuk, hogy mi csak így részesedhetünk az Ábrahámnak és az ő magjának tétetett ígéretekben. Nos, tehát az Isten népe kérte ezt az igét, majd meg is kapta: 

5Mózes 26,15-19
„Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet. E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből! Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának; Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, a miképen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod, Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, a melyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, a mint megmondta vala.”
 

Ez tehát az esküszövege. És most az én bocsánat kérésem, és bűnvallásom. Nagyon sokszor állítottam azt, hogy az úgynevezett megtérők imája, amire a kereszténység általánosan alapozza az Istennel való együtt járás kezdetét, nincs is az igében. Nos, idő kellett, hogy rájöjjek, de benne van! Bár még csak pár éve hirdetem az eskü szövegét, és hol van ez a pár év, a föld korához? Bár abban azért igazam volt, hogy nem az elmondása az, ami üdvösséget eredményez, hanem a megtartása! De mi is ez az eskü? Nos tehát, elkértük az igét, hogy engedelemben követhessük a Teremtőnket és a Teremtő pedig, az ige követéséhez kötötte az ígéreteinek betöltését! Tehát abban igazam volt, hogy nem egy úgynevezett ima az, ami biztosítja az üdvösséget, hanem az ígéret ránk eső részének betöltése. Mert ha az ember megígéri, de nem tartja meg az esküt, nos akkor, és most jön az a rész, amit nem sokan értenek: 

1Mózes 15,6-10
„És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul. És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl. És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt? És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat. Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté...”
 

Azért vágta Ábrahám kétfelé ezeket az állatokat, mert a szövetségkötés kötelező eleme ez. Jelentése pedig: 

„Ha az én eskümet megszegem, járjak úgy, mint ezek közül egy...” 

Tehát a kettévágatás esete, ezért mondja Jézus a Máté 24-ben: 

Máté evangéliuma 24,48-51
„Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene: Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.”
 

Hiszen ez a szolga úgy lett megbízott szolga, hogy ígéretet tett az ő Urának. És azért lett kettévágatva, mert nem teljesítette az ígéretét. Ezek fényében tehát láthatjuk, nem azok tekinthetők Ábrahám fiainak, akik testileg születnek, hanem azok, akik megtartják az Isten parancsolatait, és igazságban járnak! 

1Mózes 18,18-19
„Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.”
 

Akkor most a paráznaság tehát, köttetett egy frigy (esküvő) de amikor a fogadalomhoz képest eltérés következik, akkor beszélünk szövetség szegésről, azaz paráznaságról, hiszen az ilyen esetben egy „másik úrnak” engedelmeskedik a szövetségszegő. Akkor pedig iszonyatos baj kezdődik, hiszen írva van: 

Hóseás könyve 4,11
„Paráznaság, bor és must elveszi az észt!”
 

Ebben az állapotban már, nem képes az ember vissza térni az Istenhez, az igazsághoz. Olyan ez, mint amikor valaki kimegy egy házból, kimenni ki tud, de vissza már nem jöhet, mert a kilincs belül van. Imitálni ugyan lehet azt, hogy nem parázna az illető, de az meg csak képmutatás az Isten szerint, és írva is van: 

Jeremiás könyve 3,8-10
„És láttam, hogy mindamellett is, hogy elbocsátottam az elpártolt parázna Izráelt, és adtam néki elválásról való levelet: nem félt a hitszegő Júda, az ő húga, hanem elment, és ő is paráználkodott. És lőn, hogy az ő paráznaságának hírével megfertőztette a földet; mert kővel és fával paráználkodott. És mindez után sem tért vissza hozzám az ő hitszegő húga, a Júda, az ő szíve teljességével, hanem csak képmutatással, azt mondja az Úr.”
 

A szív teljességével való megtérés nem a mi cselekvésünk! Jézus mondja: 

János evangéliuma 6,63-65
„A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet. De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt. És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.”
 

Tehát van az az állapot, amikor az ígérettevő elhagyja az ígéretének megtartását, és más „úton” indul el. Ha megbánja is, hogy elhagyta az Urat, az Úrnak való engedelmet, nem az ő kezében van a „kilincs” a visszatéréshez! Lehet ugyan testileg imitálni azt, hogy rendben van a kapcsolat, de az meg képmutatás csupán, és testi erőlködés. Azt meg tudjuk Ábrahám fiai közül, hogy a testi, nem örökölhetett az ígéret szerint valóval. Erről az Ábrahám fiairól, az a tévképzet alakult ki, hogy a zsidók a testiek, és mára már a nemzetekről szól. Csakhogy ez tévképzet! Azon nemzetbeliek is elküldetnek, akik elhagyták az Ábrahám tanítását! Ezért mondja Pál: 

Római levél 11,11-23
„Annakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az ő esetük folytán lett az idvesség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek. Ha pedig az ő esetök világnak gazdagsága, és az ő veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az ő teljességök? Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem, Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket. Mert ha az ő elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda lesz a felvételök hanemha élet a halálból? Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok. Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának; Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged. Azt mondod azért: Kitörettek az ágak, hogy én oltassam be. Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj; Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez. Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol. Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket.”
 

Ugyanakkor azt is jó, ha értjük, hogy Jézus a zsidóknak mondja: 

Máté evangéliuma 28,18-20
„És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!”
 

Na merthogy az apostolok (küldöttek) zsidók voltak egytől, egyig! Tehát amikor a megtérők ígéretet tesznek az Istennek, hogy engedelemben fogják követni az Istent, de nem engedelmeskednek az ígéretük szerint, akkor van a paráznaság, hiszen esküvel adták magukat az Istenhez, de nem neki engedelmeskednek, nem neki akarnak tetszeni, nem Őt követik, nem az Ő akarata és rendelése szerint járnak. Nos, az a paráznaság, és minthogy a paráznaság okozta tévelygést hasonlatossá teszi az Isten a bor okozta részegség miatti támolygással, így láthatjuk ebből nem lehetséges a visszatérés, a helyes és igaz út fellelése! Testvérek ez nem kicsiny probléma! Hiszen a baj nem most kezdődött, hanem már régen. Azóta pedig akik tanítanak, tévelygést tanítanak, akik követik a tanítást, maguk is tévelyegnek. Ezért mondja: 

Jeremiás siralmai 5,1-22
„Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat! A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi. Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek. Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk. Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk. Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel. Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket. Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből. Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt. Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától. Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban. A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik. Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el. A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni. Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk. Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk! Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink; A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon! Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre! Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre? Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen. Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!”
 

Illetve máshol is: 

Ézsaiás könyve 64,1-11
„Oh, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál, előtted a hegyek elolvadnának; mint a tűz meggyújtja a rőzsét, a vizet a tűz felforralja; hogy nevedet ellenségidnek megjelentsd, hogy előtted reszkessenek a népek; Hogy cselekednél rettenetes dolgokat, a miket nem vártunk; leszállnál és előtted a hegyek elolvadnának. Hiszen öröktől fogva nem hallottak és fülökbe sem jutott, szem nem látott más Istent te kívüled, a ki így cselekszik azzal, a ki Őt várja. Elébe mégy annak, a ki örvend és igazságot cselekszik, a kik útaidban rólad emlékeznek! Ímé, Te felgerjedtél, és mi vétkezénk; régóta így vagyunk; megtartatunk-é? És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket! S nem volt, a ki segítségül hívta volna nevedet, a ki felserkenne és beléd fogóznék, mert orczádat elrejtéd tőlünk, és álnokságainkban minket megolvasztál. Most pedig, Uram, Atyánk vagy Te, mi sár vagyunk és Te a mi alkotónk, és kezed munkája vagyunk mi mindnyájan. Oh ne haragudjál Uram felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról; ímé lásd, kérünk, mindnyájan a Te néped vagyunk. Szentségednek városai pusztává lettenek, Sion pusztává lőn, Jeruzsálem kietlenné. Szentségünk és ékességünk házát, hol téged atyáink dicsértenek, tűz perzselé föl, és minden a miben gyönyörködénk, elpusztult. Hát megtartóztatod-é magad mind e mellett is, Uram; hallgatsz-é és gyötörsz minket felettébb?”
 

Tehát kell nekünk egy vezető, egy Pásztor, aki tudja az „utat” aki visszavezethet, minket az egyetlen útra, ami Istenhez visz! Mert e nélkül, nincs értelem, nincs tanács. Írva is van: 

Hóseás könyve 4,1-6
„Halljátok meg az Úrnak beszédét Izráel fiai, mert pere van az Úrnak a földnek lakóival, mert nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek ismerete a földön. Hamisan esküsznek és hazudnak és gyilkolnak és lopnak és paráználkodnak, betörnek és egyik vér a másikat éri. Azért búsul a föld és elerőtlenül minden, a mi azon lakik, a mező vada és az ég madara egyaránt, bizony a tenger halai is elveszíttetnek. Mindazáltal senki se perlekedjék, és senki se feddőzzék! hiszen a te néped olyan, mint azok, a kik a pappal czivódnak. De elesel nappal, és elesik veled a próféta is éjjel; anyádat is elveszítem. Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról.”
 

Ezért ígértetett a Messiás! Jézus mondja: 

Példabeszédek 8,1-36
„Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát? A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg. A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng. Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van! Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet. Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság. Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság. Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog. Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt. Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat. Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek. Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem. Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm. Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő. Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot. Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái. Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak. Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság. Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél. Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén. Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem. Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen. Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva. Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak. Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem. Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét. Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget; Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai; Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait: Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben. Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban. És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!”
 

Vagy rövidebben máshol ismét: 

János evangéliuma 14,1-6
„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat? Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”
 

De a súlyos tévképzet ellenében Jézus nem az engedelem helyett juttat üdvösségre, hanem Jézus, a jóra és igazra vezet, ami által betöltjük az Istennek tett ígéretünket! 

Példabeszédek 8,17-18
„Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak. Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.”
 

De mi van akkor, ha valaki neki sem engedelmeskedik? Nos, ahogy írva is van: 

Példabeszédek 8,32-36
„És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!”
 

Vagy máshol ugyan ez példázatban: 

Máté evangéliuma 7,21-23
„Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.”
 

Jézus nélkül-de Jézus nevében??? Jó volna tisztázni: Ki Jézus? Mi az Igazság? Mit jelent az, hogy: hit?