Kik vagyunk? Mi a célunk?

Megannyi keresztyén felekezetekből kovácsolt össze minket az Úr. Számunkra életbevágóan fontos az Isten igéje, és csakis ez által válhat valóra az igazi szeretet és az igazi egység. Megtalálhatsz bármikor minket a Fórumon írásban, hang általi beszélgetésekben a szerdai és a szombati közösségi összejöveteleken a Skype-on. Személyesen pedig a fórumozók találkozóján! Csatlakozz Te is a családias testvéri közösségünkhöz! Célunk Krisztus egyházának helyreállítása. Lerombolni a felekezetek közötti falakat, eltörölni az ellenségeskedést és helyreállítani a közös célt. Sokan többféle elhívást kaptunk erre különböző szolgálatokban. A cél a valódi ellenség ellen harcolni és nem a megváltott testvéreink ellen. Ideje mindenkinek felismernie, hogy az Isten igéje örök, és ez az a kőszikla, amelyre építkezve megmenekülhetünk. Éppen ezért az Isten igéjét kell olvasnunk, megélnünk és azt hirdetnünk. Megannyi felekezet és megannyi Jézus, és e zavarodott korban csakis Isten igéje lehet a segítségünkre ahhoz, hogy valós Istenképünk legyen az Atyáról, és a Fiáról, Jézusról.
 

Bűn fizetsége

Jézus eljövetelével minden megváltozott – legalábbis sokan így hiszik. Erős túlzás azt állítani, hogy minden megváltozott, ugyanis Jézus tanításaiban könnyen fellelhető pont az ellentéte, hogy maradt minden a régi, sőt, még szigorított is némely parancsolatokon.

Hogy mi változott meg halálával és feltámadásával? Leginkább a felelősségünk, mivel Jézus legyőzte számunkra a Sátánt és vele egyetemben a munkáit is lerontotta, mégis a mai egyház épp az ellenkezőjét éli és tanítja. Mert mit él és tanít? Azt, hogy nem tudunk uralkodni a vágyaink felett, természetes az, hogy bűnt cselekszünk. Pedig pont ezt változtatta meg Jézus! Amit pedig nem változtatott meg, azt pedig az emberek vallják, hogy megváltozott. Mégpedig az ítélet, felelősség, cselekedetek fontossága, vagy a tisztaság.

Az ószövetségi időkre a legtöbben úgy gondolnak, mint valami horrorra, csupa vér, ítélet és halál. Pedig bármennyire is szeretnék azt hinni, hogy ez a múlté, attól még ez nem múlt el. Jézust felruházták olyan tulajdonságokkal, amelyek kimerítik az Istenkáromlás fogalmát, egy közülük és talán legnépszerűbb az, hogy számára nem fontos hogy mennyi, vagy hogy milyen bűnöket követünk el, csak fogadjuk el Urunknak. Pedig a bűn fizetsége nem változott! Attól, hogy mindenki bűnt bűnre halmoz, a bűn fizetsége nem lett kisebb, a fizetsége még mindig halál!

 Lukács evangéliuma 13,1-9
„Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette. És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bűnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan, hasonlóképpen elvesztek. Vagy az a tizennyolc, akire rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok-é, hogy bűnösebb volt minden más Jeruzsálemben lakó embernél? Nem, mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek. És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála. És monda a vincellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába? Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom: És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt.”

Amikor megtérünk, az miben mutatkozik meg? Csupán egy döntésben? Ha igen, akkor nem beszélhetünk megtérésről, hiszen megtérni a hol cselekedetekből kell:

Római levél 6,11-13
„Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban: Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.”

Tehát ne uralkodjon a bűn a testünkben, ne teljesítsük azon kívánságait, amelyről Isten megmondta, hogy bűn. Ez a megtérés, hogy Isten akarata szerint élünk, hogy a cselekedeteinket megjobbítjuk.

Jeremiás könyve 7,3
„Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és veletek lakozom e helyen!

Mert Isten ott lakozik, ahol az Ő akarata szerint mennek a dolgok. Nem változott ez sem:

János evangéliuma 14,23
„Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.”

Látjuk a feltételt? Ha szeretjük Őt, akkor megtartjuk a beszédeit, és ennek eredményeként az Atya is szereti azt, és így vesz mibennünk lakozást. Máshogy ez nem fog menni, bármennyire is szeretnék sokan. Ha pedig nincs Isten beszédének való engedelmesség, ha nincs Isten akarata szerint való cselekedetek, akkor Ő sem lesz jelen. Mint ahogyan például Éli idejében, mikor Istent nem követték az akarata szerint:

1Sámuel 3,1
„És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás.”

Miért volt ritka? A történet olvasása közben hamar rájöhetünk, hogy azért, mert a nép, sőt a papok sem jártak az Úr útján. Ez Isten törvényszerűsége, hogy ha nem félik eléggé az Ő szavát, akkor eltávozik, mivel a bűn elválaszt Istentől:

Ézsaiás könyve 59,1-21
„Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna; Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott. Mert kezeitek bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog. Nincsen, aki az igazság mellett szólna, és nincsen, aki igazságosan perelne, haszontalanban bíznak és hazugságot beszélnek, gonoszt fogadnak és vétket szűlnek. Vipera tojásait költik ki, és pókhálót szőnek; aki tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre rátapodsz, vipera kél ki. Pókhálójukból nem lesz ruha, csinálmányok nem felvehető; cselekedeteik hamisságnak cselekedetei, és erőszak tette van kezeikben. Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken. A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, aki azon jár, nem ismeri a békességet. Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, homályban járunk! Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint akiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt. Morgunk, mint a medvék mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, várjuk az ítéletet és nem jő, a szabadulást és távol van tőlünk. Mert sokak előtted gonoszságaink, és bűneink bizonyságot tesznek mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük: Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktől, szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkből hazug beszédeket. És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett a hűség az utcán, és az egyenesség nem juthat be. És a hűség hiányzik, és aki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy jogosság nincsen. És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért karja segít néki, és igazsága gyámolítja őt. És felölté az igazságot, mint páncélt, és a szabadítás sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással vevé magát körül, mint egy palásttal. A cselekedetek szerint fog megfizetni: haraggal ellenségeinek, büntetéssel szorongatóinak, büntetéssel fizet a szigeteknek. És félik napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az ő dicsőségét, mikor eljő, mint egy sebes folyóvíz, amelyet az Úr szele hajt. És eljő Sionnak a megváltó, és
azoknak, akik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr. És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, amely rajtad nyugoszik, és beszédeim, amelyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!”

Kinek jön el a megváltó? Azaz kié Jézus? Olvassuk el újra:

„És eljő Sionnak a megváltó, és azoknak, akik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr.”

Azoknak, akik Jákóbban megtérnek hamisságokból! Vagyis azé a Messiás, aki megtér cselekedeteivel Istenhez. Miért Jákóbban? Azért, mert legyen származásilag valaki zsidó, vagy más nemzetiségű, mindenki, függetlenül a származásától Isten népébe oltatik be, azaz Izraelbe (Róm. 11,17-24). Mert tudjuk, hogy aki győz, az üdvözül (Jel. 2,7; 2,11; 2,17; 3,5; 3,12; 21,7). Izrael jelentése pedig: Isten harcosa! Minden nap fel kell vennünk a keresztet (Lk. 9,23), meg kell harcolnunk a hit nemes harcát (1Tim. 6,12).

Mert mi a megtérés folyamata, és mi eredményezi a megbocsátást? Egy újszövetségi ige, mert a legtöbben nem hisznek a Tanach-nak:

Apostolok Csel. 3,19
Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.”

A maiak csak a megbánásig jutnak, de az sem történik többnyire szívből. Tehát úgy olvastuk, hogy megbánni, és megtérni, majd ennek következtében töröltetik el a bűnök. Tehát megbánni, majd megtérni, azaz elfordulni attól! Itt kezdődnek a problémák, mert erre mondják azt a hívek, hogy: „nem lehetséges”. Miért ne lenne lehetséges az, hogy ne paráználkodjunk, ne öljünk, ne lopjunk, ne hazudjunk, ne káromkodjunk, és ne kövessünk el ezekhez hasonló bűnöket? Csak azért mondják mindezekre, hogy lehetetlen a betartásuk, mert így mentséget találnak a bűneikre. Pedig a valóság az, hogy nem szeretik Istent! Mert ha szeretnék, akkor az Ő akarata, kívánsága, más néven törvénye szerint élnének. De ehelyett maradnak a bűnök, és az Isten iránt való szeretetüket szavakban és ellelkiesített formában gyakorolják.