Kik vagyunk? Mi a célunk?

Megannyi keresztyén felekezetekből kovácsolt össze minket az Úr. Számunkra életbevágóan fontos az Isten igéje, és csakis ez által válhat valóra az igazi szeretet és az igazi egység. Megtalálhatsz bármikor minket a Fórumon írásban, hang általi beszélgetésekben a szerdai és a szombati közösségi összejöveteleken a Skype-on. Személyesen pedig a fórumozók találkozóján! Csatlakozz Te is a családias testvéri közösségünkhöz! Célunk Krisztus egyházának helyreállítása. Lerombolni a felekezetek közötti falakat, eltörölni az ellenségeskedést és helyreállítani a közös célt. Sokan többféle elhívást kaptunk erre különböző szolgálatokban. A cél a valódi ellenség ellen harcolni és nem a megváltott testvéreink ellen. Ideje mindenkinek felismernie, hogy az Isten igéje örök, és ez az a kőszikla, amelyre építkezve megmenekülhetünk. Éppen ezért az Isten igéjét kell olvasnunk, megélnünk és azt hirdetnünk. Megannyi felekezet és megannyi Jézus, és e zavarodott korban csakis Isten igéje lehet a segítségünkre ahhoz, hogy valós Istenképünk legyen az Atyáról, és a Fiáról, Jézusról.
 

Gyönyörködni Isten törvényében

Vagyis gyönyörködni Isten akaratában! Bár a törvényt legtöbben láncraverésnek tartják, holott Isten nem azért adta őket, hogy megkössön bennünket, hanem hogy megörvendeztessen általa! Mi ebben az örvendetes? Az, hogy Isten megadta törvénye által, hogy mi számára kedves és mi gyűlöletes. Akik kedvesek akarnak lenni Isten előtt, azok számára boldogság, hogy megtudhatják akaratát és aszerint cselekedhetnek. Akik pedig elvetik a törvényt, azok azt vetik el, hogy Isten számára kedvesek lehessenek. Azt hiszik, hogy önmaguk meghatározhatják, hogy miként közeledhetnek Istenhez. Így került az engedelmesség helyére dicsőítés, és a cselekedetek helyére ima. Talán baj lenne a dicsőítéssel és az imával? Semmi baj nincs velük, ha helyesen élnek velük. Ugyanis a bűn és a dicsőítés nem fér össze (Ézs. 1,13; Ámos 5,23-24), és az ima sem hallgattatik meg, ha nincs kellő bűnbánat (Ézs. 1,15). Nem hagyhatunk el semmit sem az Úr által támasztott követelményekből. Mert Istennek igenis vannak követelményei, amelyeknek eleget kell tennünk. Ahogyan mi is célból munkálkodunk, úgy Isten is célból teremtett minket. Ez a cél pedig az, hogy gyümölcsöt teremjünk az Ő dicsőségére (Ef. 2,10). A törvény az, ami által megtudhatjuk, hogy miket vár tőlünk Isten, ezért akik vágynak megfelelni akaratának, azok számára a törvény gyönyörűség.

Zsoltárok 1,1-6
„Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen. Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, amit szétszór a szél. Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében. Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.”

Mennyire csodálatos az, hogy nem kell találgatnunk, hogy miként fejezzük ki szeretetünket Isten felé, hiszen nyilvánvalóvá tette számunkra, hogy mi ennek a módja. Akik úgy néznek az Isten törvényére, hogy: „ezt sem szabad, ezt pedig én nem akarom”, azok még mindig önmaguknak élnek! Mert akik meghaltak önmaguknak, és élnek Isten akaratának, azok a törvényben gyönyörködnek, mivel megadatott számukra a lehetőség, hogy Isten akarata szerint éljenek. Hiszen nem az az evangélium, hogy most már ne önmagunknak éljünk, hanem Istennek?

2Korintusi levél 5,14-15
„Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket, Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, aki érettök meghalt és feltámasztatott.”

A maiak többsége pedig arról beszél, hogy még mit kaphatunk Istentől, hogyan nyerhetjük el az áldásokat, de arról nincs szó, hogy önmagunkat megtagadva (azaz a testi kívánságainkat felhagyva) szolgáljuk Istent! Pedig ez az alapvető evangélium üzenete.

Római levél 6,12-13
„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban: Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.”

Tehát élni Istennek, az Ő meghatározása szerint! Ahogyan egykor kívánták az Istent Istenüknek mondani, úgy ma is kívánják ezt. De ahogyan ez régen feltételekhez volt kötve, úgy ez a mai időben sem változott meg. Mert mit mondott Isten arra a felkérésre, hogy: „légy a mi Istenünk”?

5Mózes 26,16-19
„E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből! Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának; Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, amiképpen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod, Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, amelyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, amint megmondta vala.”

Vágytak Isten számára kedvesek lenni! És a maiak? A maiak is vágynak erre, csakhogy önmaguk határozzák meg, hogy mit tesznek meg ezért és mit nem. Pedig Isten nem egy részt kér belőlünk, hanem az egész életünket!

Máté evangéliuma 10,39
„Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és aki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.”

A Jézusról szóló messiási prófécia is beszél Jézusnak a személyiségéről és a szolgálatáról. Ha ma megkérdeznénk bármelyik hívőt, hogy szeretne-e Jézushoz hasonlítani, akkor a válasz egyértelműen „igen” lenne. Akkor ennek fényében olvassuk el az egyik próféciát róla:

Ézsaiás könyve 42,21
„Az Úr igazságáért azt akarta, hogy a törvényt nagygyá teszi és dicsőségessé.”

Ha szeretnénk Jézushoz hasonlítani, akkor nekünk is naggyá és dicsőségessé kell tennünk a törvényt! Hiszen az Ő szolgálata nem az volt, hogy eltörölje (ahogyan ezt meg is mondta - Mt. 5,17), hanem hogy minden emberi ferdítéstől, behelyettesítéstől, tisztán tanítsa az embereknek! Ez nekünk is a feladatunk. Jézus valóságos követőivé kell lennünk, úgy kell járnunk, ahogyan Ő járt:

1János levele 2,3-7
„És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk. Aki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság. Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk; Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt. Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, amely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, amelyet hallottatok kezdettől fogva.”

Jézus nem törvénytelenségben járt, hanem alárendelte magát az Atya akaratának. Nem a saját kis életét élte, hanem Istennek élt, cselekedve mindazt, ami kedves Őelőtte:

János evangéliuma 8,29
„És aki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, amelyek néki kedvesek.

Ebben is példát hagyott nekünk, hogy mi is azokat cselekedjük, amelyek kedvesek Istennek. Hogy mik a kedvesek? Sajnos itt az a pont, ahol sokan elhatárolódnak, és a saját szívük által ítélik ezt meg. Pedig a szív önmagában nem jó, hanem csalárd (Jer. 17,9), ezért kell, hogy az Isten törvénye átformálja azt (Jer. 31,31-34). Ezért kell segítségül hívnunk a törvényt, hogy általa megtudhassuk Isten akaratát az életünkre vonatkozóan. Nem gyönyörűség ez?

Zsoltárok 119,174
„Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.

Én szeretem Isten törvényét, mert általa tudhatom, hogy mi kedves számára. És te örömödet leled Isten akaratában?

Zsoltárok 19,9
„Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.”